A megtekintésre és részvételre érdemes látnivalók és tevékenységek listája szinte végtelen, ezért kiválasztottunk tíz olyan dolgot, amely szerintünk a legérdekesebb: a táj szépségének élvezetétől kezdve az helyi borok élvezetéig bezárólag.

1. Kóstolj kulent

A kulen egy pannon szárazhús csemege, amelyet úgy készítenek, hogy egy speciálisan kulenkészítésre nevelt sertés darált húsát őrölt piprospaprika dominanciájú fűszerkeverékkel bekeverik, vakbélbe töltik, végül felfüstölik. Ha ugyanezt a keveréket a vakbél helyett a vastagbélbe töltjük, akkor megkapjuk a kulen kishúgát (horv. kulenova seka). Maga a kulen szó a görög kolum – vakbél – szóból származik!

A szárítási folyamat a tartósításhoz szükséges, és lehetővé teszi a húsnak táplálkozási tulajdonságainak hosszú idejű megőrzését, valamint új érzékszervi tulajdonságokat ad, amelyek a sajátos illatban, ízben és színben nyilvánulnak meg. A szárítás kilencven napig tart. Füstölés után a füstölőben hagyják, vagy a padláson tárolják.

A kulen felkerült a Horvát Köztársaság Védett Kulturális Értékeinek listájára rendkívüli jelentősége miatt Szlavónia, Baranya és Szerémség számára. A kulen része Kelet-Horvátország nemcsak gasztronómiai, hanem történelmi és kulturális örökségének is. A kulennek szentelt legnagyobb rendezvény a jagodnjaki Kulenfesztivál, amelyre minden évben a megváltás ünnepén kerül sor a Juliánusz-naptár szerint.

2. Kóstoljon pálinkát

Szilvapálinka, megylikőr, málnapálinka, mézes pálinka, diólikőr, birsalmapálinka, kajszipálinka. Nehéz eldönteni, melyik passzol jobban a finom falatokhoz.

A pálinka az az ital, amit különleges alkalmakkor isznak. A pálinka egészen a közelmúltig megvetett nektár volt, amely nemrégiben élte át reneszánszát és teljes megerősödését. Más gabonából készült szeszes italoktól eltérően a pálinkát erjesztett gyümölcs lepárlásával állítják elő, így nálunk van szilvapálinka, szőlőpálinka, almapálinka, barackpálinka, kajszipálinka, birspálinka, körtepálinka...

A pálinkához gyakran adnak adalékanyagokat, így nálunk cseresznyével, dióval, mézzel vagy fűszernövényekkel készülnek a pálinkák.

A pálinka ugyan nem kizárólag horvát nemzeti ital, de országon belül Szlavóniában és Baranyában terjedt el a leginkább.

A hagyományos házi pálinkakészítes mellett egyre több olyan termelő van, aki kereskedelmi célból dobja piacra a pálinkáját. A Đanić, a Pavičić, a Jedna, a Bijeli Gusak és az UPRIV számít Szlavóniában és Baranyában a legjelentősebb pálinkagyártónak.

3. Kóstoljon meg a folyami halspecialitásokat Baranja egyik éttermében

Szlavóniában és Baranyában sok a vízterület és így a folyami halételek aránya is jelentős a helyi lakosság étrendjében, de a vidékre érkező turisták körében is egyre népzerűbb, akik valami autentikusat szeretnének megkóstolni.

A legismertebb ételkülönlegességek a halpaprikás, a csiptetett ponty és a harcsapörkölt. A füstölt folyami hal, a halkolbász és a tárcsalapon sült hal valamivel kevésbé ismertek, de felkeltik az igazi ínyencek figyelmét. A folyami halételekkel kapcsolatos első asszociációnk minden bizonnyal a halpaprikás. A fűszerpaprikával ízesített folyami hal minden ínyencet elvarázsol.

A hagyományos menüt felszolgáló éttermek túlnyomó többségében szerepel a halpaprikás, mi pedig Önökre bízzuk, hogy eldöntsék: hol készítik a legjobbat!

4. Látogassa meg a đakovói nemzeti ménest

A Đakovo ménest 1506-ban alapították , ami által Európa egyik legrégebbi ménesének számít. A lótenyésztés több évszázadps hagyománya felbecsülhetetlen értéket és jelentőséget képvisel Đakovo város, Szlavónia és az egész Horvát Köztársaság számára. A lipicai lófajtát a 19. század elején kezdik itt tenyészteni.

A Đakovo nemzeti ménes két lótenyésztési helyet használ: Pastuharnában, amely Đakovo szívében található, és Ivandvorban, a város közvetlen közelében. A ménesbirtok a tenyésztés és szelekció mellett lókiképzéssel is foglalkozik, melynek színvonalát számos hazai és külföldi verseny is igazolja.

A lipicai fajta genetikáját megőrző funkciója mellett kiemelt jelentőséggel bír a ménesbirtok turisztikai tevékenysége is, amelynek vonzereje miatt Đakovo, Szlavónia és egyben Horvátország turisztikai látványosságainak is megkerülhetetlen célpontjává vált.

5. Látogasson el a valpovói Prandau Normann kastélyba

A mai valpovói kastély a 18. század első felében épült egy közékori erődítmény átépítésével és kibővítésével, amelynek megmaradt részei az alapokban, a külső árkokban és a későgótikus kápolna falaiban, valamint a kerek védőbástyában látható, ami a 15. században épült.

A valpovói feudális uradalom a 14. század végén Ivan Morović mačvai bán nemesi családjának birtokába kerül, aki a 15. század kezdetén a mai kastély helyén egy erődöt építtet mély védelmi árkokkal, a közeli Karasica, az ún. alföldi Wasserburg folyó vízével feltöltve. A szabálytalan hosszúkás háromszög alakú erőd alaprajza és a több méter vastag külső falak határozták meg az összes későbbi válaszfalat, és bár részben barokk palásttal fedett, szinte teljes egészében a mai napig megmaradt. Így jött létre egy egyedülálló és történelmi-építészeti értékű középkori-barokk épületegyüttes, amely ma a profán építészet egyik legjelentősebb műemléki komplexuma Észak-Horvátországban.

6. Látogasson el a Kopácsi-rét Természetvédelmi Parkba

A Duna egyedülálló belső deltája, a Duna és a Dráva természetes háromszöge, más néven az "Európai Amazónia". A Kopácsi-rét Természetvádelmi Parkot 1976-ban alapították és ez az egyik legrégebbi horvátországi természetvédelmi park. Keletről a Duna és délről a Dráva között a terül el a Kopácsi-rét területe 231 négyzetkilométeren. A különleges állatrezervátum területe körülbelül 70 négyzetkilométer. Ez a természetvédelmi park szerepel az ornitológiailag fontos területek listáján - IBA (Important Bird Area). Az 1993-as rámszari egyezménnyel nemzetközi jelentőségű vadvizekké nyilvánították. Az UNESCO 2012-ben kihirdette a Mura-Dráva-Duna határon átnyúló bioszféra rezervátumot, ennek pedig rendkívül értékes része a Kopácsi-rét.

A Kopácsi-rét több mint 2300 biológiai faj mocsaras élőhelye, különös tekintettel a különböző küllemű madarakra (140 faj); az édesvízi halak legnagyobb szaporodóhelye a Dunamentén; Európa egyik legnagyobb folyami-mocsaras síksága; A park neve a területén fekvő magyarlakta falu, Kopács és a rét szavakból ered. A mocsarak felett ma fahidak kaptak helyet, amelyek lehetővé teszik a látogató számára, hogy mélyen behatoljon a lápba - a biológiai sokszínűség természetes elegye; a természetvédelmi parkban található egy nagyon érdekes vidéki építészet - a tökös-pusztai kastélyegyüttes, más néven "Tito vára".

A Kopácsi-rét természetvédelmi park lehetőséget kínál a turistáknak turistahajóval, csónakkal vagy kenuval történő "bejárására" idegenvezetők kíséretében, amely ideális lehet akár madármegfigyelésre is. A kerékpáros vagy kisvonattal való túra is érdekes, de a rétet be is lehet sétálni egy fahíd-hálózaton keresztül, amelyek résein sás és mocsári növények kandikálnak ki. A természetvédelmi park bejáratánál egy bemutatóközpont található, vendéglátóipari egységgel. A világszinten veszélyeztetett rétisas itt szabadon tárja szét közel két és fél méteres szárnyait.

7. Látogasson el az izsépi Sokác Házba

Az izsépi Sokác Ház a baranyai Duna-parti falu szívében található eredeti lakóház neve, ahol a helyi sokác lakosság tárgyi és szellemi kultúrális kincsei annak születési helyén találhatók meg.

A projektet az „Izsép” Baranyai Régiségkedvelők Társasága valósította meg azzal a szándékkal, hogy megőrizze a régió szellemi és tárgyi hagyományait. Érdekli Önt, hogy milyen volt egy izsépi család élete a 20. század első felében?

Menjen be a házukba, ahol esténként a kályha körül gyülekeztek egy kemény munkanap után; hallgassa a nád susogását az istálló padlásán vagy üljön le egy almafa alá.

Ma ezek a terek ezt a nem is olyan régi történetet mesélik el – és nem csak ők: az egyesület idősebb tagjai maguk is ilyen életet éltek, mint Manda Kovačev mama, aki kilenc éves koráig itt lakott, és aki gyerekkorát ezen a tanyán töltötte. Az ő történetei és emlékei, az elmúlt fél évszázadban eltűnt élet és szokások rekonstrukciójának kulcselemei.

8. Látogasson el Vörösmartra, Baranya borfővárosába

Baranya a bor anyja, fővárosa Vörösmart, ősi nevén Ad novas.

Baranyában van minden! A Duna és a Dráva a délkeleti részein létrehozta a Kopácsi-rét mocsaras területet. A szélein termékeny alföld, a közepén pedig a áni-hegy található. A szőlőtermő vidéket a németek Goldbergnek (arany hegy), a rómaiak pedig Mons aures-nek (napos hegy) nevezték. Ezen a területen magas szintű az inszoláció, ezért is készülnek ilyen kiváló borok! A Báni-hegyen összesen nyolc borút található, a legtöb bort pedig Vörösmarton töltik. Ebből az okból Vörösmart méltán viseli a Boranyja titulust... hiszen minden itt készült nedű leírhatatlanul finom.

Szurdokok, meredek emelkedők és mélyen bevágott utak, mindezek a Báni-hegy lejtőiről lezúduló vizek hatására jöttek létre. A szurdokok lakói hagyományosan pincéket és raktárhelyiségeket készítettek, amelyeket a hegyoldalba vájtak, és gátornak nevezték el őket. A szurdokok és a gátorok, a piros paprika, a szőlőültetvények, a puszták, a mocsarak, a vad és a ritka madarak mellett Baranya egyik védjegyei. Vörösmarton a borászatok három alacsony szurdokban kapnak helyet. A szimpatikus borospincesorok lustán kúsznak a Báni-hegy lejtőin. A Rózsa utcában található Čočić, Guštin, Majorić és Varga pincészete – amely a Vörösmarti Viagra nevű vörösbor-keverékéről és néhány, nálunk ritkán képviselt fajtáról, mint például a kék kadarkáról is ismert. A katolikus szurdokban található a Čokot csárda, a Josić pincészet és étterem, valamint Kusić és Zajec pincészetei.

A legelterjedtebb borfajta az olaszrizling. Üde, kellemes és frissítő, minden borkóstoló kiindulópontja. Aztán jön a sauvignon és a chardonnay, a rozé, az erőteljes merlot és a cabernet sauvignon. Nehéz kiemelni a legjobb fajtát, hiszen mindegyik egyformán jól teljesít. A Josić pincészet étterme Kelet-Horvátország egyik leghíresebb étterme, és a legtöbb horvátországi ember számára az első, ami eszébe jut Vörösmartról és Baranyáról. Finom ételek, jól kidolgozott belsőépítészeti koncepció és címkedizájn jellemzi, ami kellemes, meleg és otthonos légkört eredményez.

A református vagy más néven Deák-szurdok a református templomnál kezdődik, itt találhatóak Angyal, Győrfi, Kováts, Krómer, Martinov és Pavlović gátorai. A szrudok nem véletlenül viseli a deák (ma: diák) nevet, hiszen ez az utca vezetett az egykori gimnáziumhoz, amely a 17. században Európa szerte ismert volt. Vörösmart húsz borászattal, borbolttal, múzeummal, a Josić és Szúnyog csárda borászattal-étteremmel, valamint Monyorós vadászházzal rendelkezik. Ezért is nevezik a Boranyja fővárosának. Baranya borászati fővárosának.

Ennek a helynek több ezer éves történelme és hagyománya van. Vörösmart az Ad novas római kolóniából nőtt ki, elsőként 1246-ban említik Verusmorth néven, a falu feletti várhegyi domboldalon pedig megtalálhatóak a vár maradványai. Vörösmart egykor város volt, a horvát elnevezése, a Zmajevac már csak később került mellé.

Vörösmart Vörös Márta nevét jelöli. A legenda szerint Vörös Márta kegyetlen feudális uralkodó volt, aki aranyat kért a Dunán való átkelésért. Azok, akik nem tudtak fizetni, kénytelenek voltak a szőlőjében dolgozni. Corvin Mátyás király a magyar népmesékben arról ismert, hogy gyakran öltözött parasztnak és vegyült el a népe között. Amikor meghallotta, hogy Márta díjat kér a komphasználatért, parasztnak öltözve érkezett Baranyába, és egész nap kapálta a szőlőt, aranypénzeit pedig a szőlőbe dobálta. Amikor visszatért Budára, levelet küldött Vörös Mártának egy ultimátummal: ha nem hagyja abba a díjbeszedést a komp használatáért, akkor a katonái levágnak egy font (0,453 kg) húst a combjából, amit odaadnak a kutyáknak. Vörös Márta azonban figyelmen kívül hagyta az ultimátumot, ezért a király büntetőküldetést indított. Ezt meghallván Vörös Márta a felhalmozott aranyaival megpakolt kocsin egy meredek szikla felé indult, és hintójával a Dunába vetette magát. A hintó Vörösmartnál állt csak meg, innen kapta a nevét a település. Batina (magy. Kiskőszeg) pedig arról kapta a nevét, hogy a korbácsát találták meg ezen a településen.

9. Sétáljon egyet az eszéki sétányon és sétahídon

Radovan Miščević építész és várostervező egyedi, "a folyó a városban" modellt tervezett és valósított meg a folyó melletti város helyett. Eszék valóban a Dráva folyó mellett él. Ha ránézünk a térképre, a városnak van egy sajátos megnyúlt alakja a Dráva mentén (több mint tíz kilométer), a Dráva és az eszéki déli körgyűrű távolsága pedig mindössze három kilométer. Eszéken, a Dráva mentén található Horvátország legszebb és legvonzóbb folyami sétánya - a Promenád. A Promenádon található a sétahíd is, amely összeköti a Dráva bal és jobb partját, vagyis Baranyát és Szlavóniát. Ez a híd azon a helyen áll, ahol egykor Nagy Szulejmán hídja állt, amely Dardát kötötte össze Eszékkel a baranyai mocsarakon keresztül.

10. Kerékpározzon a Pannon Békeúton

A kerékpárút, amely Eszéket Zomborral, Szlavóniával, Baranyával és Bácskával köti össze. A Pannon Békeút (Via pacis pannoniae) Eszéktől Bellye felé halad a Kopácsi rét - Kopács - falu kapujáig, ahol egykor a lakosság többsége hivatásszerűen halászott, és amely a Kopácsi réten kívül még a Halásznapok c. rendezvényről is ismert. Ezután Baranya pusztáin halad át: Podunavlje (ahol a Kormorán étterem található), majd Kozjak, Sokolovac és Mirkovac.

Konkrét munkás közösségekről van szó, ahol számos gazdasági és társadalmi funkció egy helyen, tervszerűen és megfontoltan kapott helyet. A puszták aranykora példaértékű volt arra, hogyan lehet a termelést, a lakhatást és az adminisztratív funkciókat ötvözni a minőséggel. A pusztából Csúzára vezet az út, amely a Báni-hegy lábánál található. Csúzától Vörösmarton át – Baranya boros fővárosáig - a Pannon Békeút Kiskőszeg felé vezet, a határt átlépve pedig Zomborba.

Van egy alternatív útvonal is, ahol Kozjak puszta után jobbra kell kanyarodni a Zlatna Greda puszta felé, ahol Kelet-Horvátország első adrenalin parkja található, majd a sziget mellett elhaladó, aszfaltozatlan úton a Duna parton a Gornja Siga sziget, újabban Liberland sziget mellett vezet Kiskőszeg irányába. Gornja Siga egy szerb sziget a Duna horvát oldalán, Liberland pedig számos vita forrása. Egyesek számára ez a Horvát Köztársaság állami szuverenitása elleni támadást jelenti, mások számára nagy turisztikai potenciállal rendelkező történet, mint például a brit Sealand Principality vagy a koppenhágai Fristaden Christiania.

Ez az alternatív útvonal valamivel kihívásosabb, de ezért vonzóbb is. Évszázados erdőegyüttesek, a Duna vízállásának megfelelően kinézetét változtató ártéri rétek, ritka és védett madárpéldányok... Arra is van lehetőség, hogy a Bellyétől Kozjakig tartó szakaszt Várdaróc és Laskó helyett Kopácson és Podunavljén keresztül tegyük meg.