A dal úgy szól, mintha a halpaprikásfőzésről énekelne: az elv ugyanaz, minden más árnyalat. Nos, pontosan ezekhez az árnyalatokhoz kapcsolódnak az egyik leghíresebb helyi specialitásról szóló tézisek, elméletek és "legnagyobb igazságok".

Arra a kérdésre: "Mi jót lehet itt enni?", a szlavóniai és baranyai lakosok legalább 90%-a három betűből álló szóval válaszol a turistának: "Fiš!" (halpaprikás) Ha már matekról beszélünk, ez egy olyan étel, amiben nincs sokkal több hozzávaló, mint az említett hármas szám, és mégis – izgalmas, akárhogyan is főzöd.

Egyszer valaki megkérdezte tőlem, hogy tudom-e, miért kapnak az étterem vendégei mindig egy-egy partedlit a halpaprikáshoz. Mondtam, azért hogy ne legyen foltos ruhájuk, de úgy látszik, tévedtem. Állítólag egy tagadhatatlan tény, hogy ha a vendég jóllakik a halpaprikással, olyan boldog lesz, mint egy kisbaba! Ez egyike a számtalan tézisnek, elméletnek és "legnagyobb igazságnak" az egyik leghíresebb helyi különlegességről, mindennapi halpaprikásunkról, amit szinte minden házban és minden étteremben főznek. Érdekes módon annak ellenére, hogy a recept nem hosszú és nem is bonyolult, mindenki teljes (ön)bizalommal azt állítja, hogy éppen az ő halpaprikása a legjobb. Amikor én, mint eszéki származású, egy eszéki származású és lelkes halász lánya, hozzámentem egy baranyai férfihez, apósom azt mondta nekem: "Na most, drága menyem, végre igazi halpaprikást eszel." Apám emiatt nagyon mérges volt, bár a másik fröccsnél már túlesett rajta, mert az ilyen viták a nagy halmesterek kis titka, igazából egy szemernyi rosszindulat sincs bennük.

Tehát a halat (hosszabb változatban halpaprikás) halból főzik (ponty, harcsa, csuka, esetleg törpeharcsa),
vöröshagyma, só, víz és fűszerpaprika (édes és csípős). Néhányan főtt paradicsomot is használnak, egy kis fehérbort, néhány chili paprikát – és ennyi. De várjál csak, a recept egyszerűnek tünik, viszont a dolgok közel sem olyan egyszerűek, mint amilyennek látszanak.

Mennyünk sorrendben, addig te iszol egy-két pálinkát, miközben mi mindent elmagyarázunk. Először is majd megkérdezed hogy Szlavóniában és Baranyában melyik étteremben a legjobb a halpaprikás, és abban naivan reménykedsz, hogy konkrét választ kapsz. Amikor válaszolnak, arra a következtetésre jutsz, hogy a legjobb sorrendben elindulni, például az eszéki Alsó-Dráva-parti éttermektől, a Baranyába vezető drávahíd utáni csárdán keresztül egészen a szerb vagy magyar határig.

A második vita azzal kapcsolatos, hogy milyen fedezeten főzik a halat. A legtöbben esküdni fognak rá, hogy kizárólag tűzön, láncra kötött bográcsban főzik, amit a szakács időnként megforgat, mert az isten szerelmére, a halat nem szabad kanállal megkeverni! Ez még nem a vége, létezik vita arról is, hogy milyen fát kell használni a nyitott tűznél, maga a bogrács gyártása sem nélkülözi a filozófiát. A főzés gázon csak vészhelyzetben megengedett, ház körüli használatra, és az a tűzhelyen csak kívánságért a lakásban élőknek. Egy baranyai jókedvű ember egyszer mesélte, hogy mennyire fontos a társaság, amely halfőzés közben a tűz köré gyűlik. Ha nincs viccelődés a bogrács fölött, és ha kiszárad a torkod, akkor még a legjobb alapanyagok sem segítenek – suttogta nekem.

Az összetevők, sejtitek, az 1. számú vita. Teljes forenzika! Halifax forenzikus szakértő sem írná alá száz százalékos biztonsággal, mert itt, ahogy a dal elmondja, az elv ugyanaz, de minden más árnyalat.
A gyógyszertári milligrammok nevetségesek ahhoz képest, hogy milyen aprólékossággal adják hozzá a sót, a fűszerpaprikáról nem is beszélve. Mindenkinek megvan az "embere", akitől vörös aranyat vesz, de vannak olyanok is akik saját paprikájukat termesztik, felfűzik és a szélben szárítják, úgy, hogy a homlokzatra vagy a falra akasztják a gangon, majd elviszik a malomba és felügyelik az őrlést. A hagymáról is több elmélet van, például, hogy milyen apróra kell vágni, és míg egyesek a mixerre esküsznek, mások a mixer említésére megbolondulnak. Ha azt gondoltad, hogy a víz víz, akkor nem tudtad, hogy van különbség a kút és a csap víz között, ezért most döntsd el, melyiket használod halpaprikás főzésre. A hal egy maga történet, például jobb e a vad vagy a tenyésztett ponty, a csuka farkát és fejét használjuk e (a többit pörköltnek), milyen sorrendben mit kell a bográcsba tenni és mikor, például a halikrát vagy a haltejet a főzés fége felé kell e bográcsba rakni... Vannak olyanok is, akik a kicsontozott (filézett) hal említésére magas vérnyomást kockázatának, csakúgy, mint mások, amikor az azonnali "halkiegészítőt" megemlítik.

Egy adag hal elképzelhetetlen házi tészta nélkül, de ha egy pillanatra azt gondoltad, hogy csak liszt, tojás és víz kell a tészta elkészítéséhez, nagyon tévedsz. A nagy szakértők szerint, a tojásnak olyan tyúkoktól kell származnia, amelyek futnak az udvaron, a liszt típusa - sima, és a legjobb, ha mindent egy fa deszkán gyúrunk és elkészítünk hosszú fa sodrófával. Hallani fogsz néhány szót a tészta vastagságáról és hosszáról is, de a leghangosabbak azok akik azt mondják, hogy a tészta ne legyen hosszabb, mint a leveses kanál. Ennek során ne izgulj, ha az asztalterítő foltos lesz evészet után (egyesek szerint fehér kikeményített aszalterítő legyen, mások szerint legyen műanyagból), mert a halnak fröcsögni kell…

Mindenesetre szerencsés körülmény az éhes utazó és vendéglátói számára, hogy a civakodás ill.
a fogadás csak addig tarthat, amíg a hal az asztalra nem kerül. Rá fogsz jönni, ha megkóstolod, hogy ennek az egyszerű pazar vörös levesnek van egy döntő összetevője – a hagyomány, amely autentikussá teszi íze és illata, abszolút és tagadhatatlan ellenállhatatlansága.

P.S. A nagybátyám, amikor a harmadik tányér hal után törölgette a bajuszát, mindig azt mondta: "A halak közül, legjobban imádom a mákos tésztát!” A csípős után, jöhet egy kis édes is!

Kötelező összetevők
- hal
- vöröshagyma
- fűszerpaprika (édes és csípős)
- só
- víz

Engedje meg magának, aki jónak látja
- fehér bor
- paradicsomlé
- csípős chili paprika

Szövegét írta: Ivana Rab Guljaš