A DUNAI TRIÓ VALAMI KÜLÖNLEGES: A tudománytól és a szellemiségtől a művészetig
Almás a Menedék Szűzanya-szentélyéről és szokatlan kinézetű templomáról ismert, amelyet dunai hattyúnak is neveznek.
Ha megengedjük, hogy a Dráva elvigyen minket Eszékről keletre, hamarosan átad minket hű barátjának, az erős és impozáns Dunának. Elárulja nekünk, hogy ha a hedonizmus keleten van, akkor a bor Erdődön, a halpaprikás Almáson, a tudomány pedig Dályán. Ez a dunai trió valami különleges. És valóban mindent kínál – a tudománytól és a szellemiségtől a művészetig.

Menedék Szűzanya
Eszéktől 26 kilométerre keletre, az Almási-hegy lejtői és a Duna-part között található ez a kis halászfalu, amely türelmesen várja a nyugalmat és nyugalmat keresőket. Almásnak van négy utcája, ezer háza, egy nagy temploma és körülbelül 350 lakosa. Ez minden? Természetesen nem!

Almás leginkább a Menedék Szűzanya-szentélyéről és szokatlan kinézetű templomáról ismert, amelyet dunai hattyúnak is neveznek. Bár Szűz Mária megjelenésével alakult egy legenda, nem ez az oka annak, hogy Almás lett az otthona. 1704-ben hozták el a Mária-szobrot a baranyai Laskó községből, hogy megmentsék a Habsburg Monarchia elleni lázadástól. Almáson egy szerény, ágakból és sárból épített templom állt menedékként. Szűz Mária azóta is Almás jelképe. 1846-ban a falu temploma leégett, az egykori szoborból csak egy festmény maradt meg. Új barokk templom épült, és Strossmayer püspök támogatta az új szobor létrehozását Bécsben. Az 1991-es honvédő háború során, az említett templomot erősen bombázták és lerombolták, a szobrot pedig megsemmisültnek tekintették. Ennek ellenére a híres horvát fényképész, Mario Romulić, Radman tiszteletessel együtt, a romtemplomban talált egy szobrot, amelynek csak a koronája és egy karja hiányzott, és az UNPROFOR erők védelmével épségben Eszékre szállította. A szobor, úgy mint Almás lakosai, egy ideig száműzetésben volt, és visszakerült a felújított templomba.
A templom ma is fontos hely nem csak Almás lakosainak, hanem sok hívőnek is, aki ide látogat. Augusztus 15-én külön ünneplik Nagyboldogasszony ünnepét. Évről évre több ezer zarándok érkezik és részt vesz a szabadtéri szentmisében. Az Almási-szentély nehéz, de hosszú és bátor történetének emlékére az egykori katonai bunker területét Emlékközponttá alakították. A központ őrzi Almás utazásának fontos dokumentumait és ábrázolásait, valamint az akadémiai képzettségű festők állandó festmény- és szoborkiállítását, amely a Honvédő Háború idején készült a Szűzanya tiszteletére.

Félsziget, méghozzá bor-félsziget
A Duna-kanyar oda is elvezet bennünket, ahol évszázadok óta a legszebb kilátással büszkélkedhet. A hatalmas folyó ölelésében az Erdődi-félsziget területe védett táj, amint azt a Porić tanösvény is bizonyítja. Almás felől az erdőn keresztül vezet, kiemelve a régió gazdag növény- és állatvilágát. A gondosan elhelyezett kilátóhelyeken álljunk meg, majd fel-le dombokra, akár a 226 un. "egészségi lépcsőn" haladjunk tovább az Erdődi-toronyig.
Kedvező földrajzi fekvése és sok napsütéses órák száma miatt az Erdődi Duna-kanyar borfélszigetként is ismert. A Római Birodalom idejére visszanyúló hagyomány szerint itt a legismertebb fajták a híres Traminac, Graševina, Chardonnay és Rizling, valamint a vörös fajták közül a Cabernet Sauvignon, Merlot, Pinot Noir és Zweigelt. Mindegyikük még mindig Erdődön díszeleg, köszönhetően a családi pincészeteknek, akik gondoskodnak róluk és évről évre bővitik. Tehát nem szabad kihagyni az olyan helyeket, mint a Brzica családi pincészet, ahonnan az egyik legszebb kilátás nyílik a Dunára, ahol a házigazdák mindig szívesen megmutatják, mit jelent "élni a bort". Előzetes bejelentéssel másokat is meglátogathatsz, például a Siber, a Danubio, a Royal Hill, a K55, a Rogić vagy a Magistra pincészeteket.

A Graševina Erdőd védjegye, és annyi van belőle, hogy a világ egyik legnagyobb hordóját kellett hozzá építeni, ami jelenleg is használatban van. Ma az Adamovich Cseh kastélyban található az Erdődi pincészet, a csoda-hordó otthona. A fa szerkezetet hihetetlen két és fél tonna vas tartja a helyén, a térfogata pedig 75 ezer liter, vagyis 100 ezer palack bor. Hagyományos építési módszerrel, összesen 109 százéves tölgyfa rönkből készült, a hagyományos horvát fonás és az "utolsó vacsora" motívumai díszítik. A hordó megépítése óta tele van graševina borral. Bár a tartósságához nem fér kétség, egy speciálisan épített medence található alatta.

Ha sétálsz egyet a kastély udvarában, a lábad a szőlő alagútján keresztül húz a kilátóhoz, ahonnan a hatalmas Dunát és annak már említett őrzőjét, az Erdődi-tornyot láthatod. Az Erdődi pincészet hétköznap 7:30-tól 15:30-ig látogatható, hétvégén előzetes bejelentkezés alapján.
Hagyjál helyet a finom ételeknek és egy igazi otthoni hangulat felejthetetlen élményének. A "Stari dud" (Vén eperfa) Etno ház háziasszonya, Zlatica, aki kérésre igazi házias ételeket készít, és mosolyogva tálalja.
SZÁMOKBAN
Erdődi hordó
2,5 tonna vas
109 tölgyfa rönk
75 ezer liter

A nő és a szőlőtőke, Milutin és a csillagok
A borút nem lenne annyira jellegzetes, ha nem várna különleges meglepetés Dályában. Az Antunović Boutique pincészet az egyik első női tulajdonú horvát pincészet, de egyben az egyik legtöbbet díjazott Horvátországban. Munkássága több évszázados családi hagyományra épül, a pincészeten belül helyi, hagyományos stílusban berendezett kóstolóterem/borospince található. A 2000 palack gondosan válogatott Antunović-bort tartalmazó borarchívum is kellemes hangulatot biztosít, és a Duna közvetlen közelében található, gondozott környezet igazi pihenést tesz lehetővé.
Dálya minden értelemben lelki hely. A Szent József katolikus plébánián kívül, a közelben olyan ortodox keresztény lelki helyeket is meglátogathatsz, mint például a Dálya-hegyi Boldogságos Szűz Mária Mennybemenetel kolostor, vagy más néven Vodica kolostor, de a Szent Demeter-székesegyház is, Horvátország legnagyobb ortodox keresztény temploma. A közelben található a távoli 18. századi pátriárkai palota, a szerb pátriárkák nyári rezidenciája.
Ebben a faluban született a legjelentősebb Dálya lakosa, a nagy Milutin Milanković. Ezt a csillagászt, geofizikust, klimatológust, matematikust, feltalálót, mérnököt, műszaki doktort, egyetemi tanárt és írót gyakran igazságtalanul elfelejtik. Elsősorban a kozmikus kérdésekkel, a Nappal, a jégkorszakokkal és ezeknek a földi életre gyakorolt hatásával foglalkozott. A tudomány mellett lírai prózát is írt, és három kötetnyi visszaemlékezést írt életéről, szülőhelyéről, Dálya faluról és a Dunáról. Házát 1979-ben kulturális műemlékké nyilvánították, de megszenvedte az idő és a háború következményeit. Mára teljesen felújították, itt található a Kulturális és Tudományos Központ. Modellekkel, bemutatókkal és vetítésekkel van felszerelve, beleértve Milutin űrtermét és egy obszervatóriumot. A Milutin fenyő még mindig ott áll az udvaron, erősen és magasan. A Kulturális és Tudományos Központ látogatása előzetes bejelentéssel lehetséges. ( https://kzcmm.hr/posjete-centru/)

Ha esetleg nyáron jársz Dályán, akkor remekül kiegészítheted a napodat egy felfrissüléssel a Dunában, erre pedig a Jama tökéletes. Azt a homokos strandot a falu központjában tényleg nem nehéz megtalálni mert a lakosok kedvenc helye is.
TUDTAD E?
Milutin Milankovićot az amerikai NASA minden idők 15 legfontosabb tudósa közé sorolta, akik a Földdel foglalkoztak.
Szövegét írta:: Katarina Anđelković